Máté Imre: Gyógyászat a Yotengrit szerint

 

Az előadás elhangzott Rábapatonán Yotengrit Ünnepen, augusztus 9-én 

(Helyezkedjenek el, aztán elkezdem. Mert csörömpölés, jövés-menés előadás közben nem jó. Egyszer egy vendéglőben tartottam irodalmi estet, egy versemet olvastam fel, és pont amikor a nő szépségét dicsértem, és az illatánál tartottam, akkor üvöltötte el magát a pincér, hogy „Ki rendelt itt savanyított halat?”…)

Most a gyógyászatról fogok beszélni. Ez nagyon fontos része a hagyománynak, mert táltosaink tudományához hozzátartozott. A gyógyászattal foglalkozót pedig arvisnak nevezték régen. Az Árpád-korban az akkori, egyetemeken végzett orvosokat fizikusoknak mondták, és arvisnak nevezték a táltos orvost. Akik ugyancsak elvégeztek magasabb iskolákat is. A leletekből tudjuk hogy nagyon jó sebészek voltak köztük, és nagyon jó belgyógyászok. Sebészeti eszközeikből tudjuk, hogy az úgynevezett damaszkuszi iskolához tartoztak, a sebészek legalábbis, ezt az eszközeikből látjuk.

Őseink gyógyító táltosai fölkerestek korabeli híres egyetemeket, főiskolákat, többek között a már említett damaszkuszit. Régészeti leletekből tudjuk, hogy sikeresen végeztek agyműtéteket is. Hiszen a bevert koponyákat vagy az ott levő daganatokat megműtötték, a hiányzó csontokat ezüst lappal pótolták. Ezt körbenőtte a csont, abból tudjuk, hogy élt tovább a páciens.

A táltosok gyógymódjait meg kell különböztetni az úgynevezett népi gyógyászattól. Utóbbiak utódai inkább a természetgyógyászok. A sámánisztikus gyógyászat az két-három fő ágból tevődik össze. Tehát egy szellemgyógyászati részből, és egy praktikus, növényi vagy állati termékekből épített gyógymódokból, pl. a gyógynövények alkalmazásából. Harmadik pedig életmód összeállítása, nem egy séma szerint, hanem egyenként, az individuumhoz alkalmazkodva. Ebben különbözik mindig is az akadémikus orvostudománytól, hogy nem az esetet helyezi előtérbe, hanem az egyént nézi. Tehát minden betegség emberenként más és más lefolyású, más-más eredetű. Ők nem a tünetet akarják kezelni, hanem nyomára akarnak jutni annak, hogy mi is idézte elő. Mert a hitük, vagy mondjuk inkább tudományos meggyőződésük szerint a betegség az rontás eredménye. Előállhat örömtelenség következtében például. Nem szabad általánosítani, de a krónikus betegségek nagyon gyakran lelki eredetűek. Már táltosaink nagyon fölírták a keresztény egyházak rovására az általános rontást. Mert az emberekben szorongást keltettek azáltal, hogy büntették a szexuális cselekedeteket. A szorongás az hozzájárul ahhoz, hogy az ember megbetegedjék. A belső bizonytalanság, a félelem valamitől, lehet egzisztenciális eredetű is. Például a mai világban, amikor az embereknek attól kell rettegniük, hogy elárverezik fölülük a házat, vagy munka nélkül maradnak, és nem tudják eltartani magukat és családjukat, ez szorongást idéz elő. Nem ez a szorongás váltja ki pl. a rákot, hanem ez teszi lehetővé, hogy a szervezet ne tudjon ellenállni neki. Mert a rák is egy parazita, jelen van bennünk, mindannyiunkban. Jön-megy, gyakran észre sem vesszük. Az a jó, ha nem vesszük észre, és elmegy magától, és nem kerítenek neki az orvosok nagy feneket. Mert általában a rák, amit őseink fenének neveztek, (a bőrrákot rossebnek), azáltal válik halálossá, hogy amikor a pácienssel közlik, azt hiszi, hogy a halálos ítéletét hallotta. Az első lépés, amit egy táltos orvos tesz, hogy megnyugtatja a beteget, hogy nem gyógyíthatatlan. De béküljön meg a lehetőséggel, hogy esetleg meghal. És ne azért akarjon élni, mert fél a haláltól, hanem azért akarjon élni, mert élvezni akarja az életet, mert föladata van. Ha ezt elérte, akkor lehet eredményesen gyógyítani. Pontosabban: hozzásegíteni az öngyógyításhoz. Mondjuk a magyar tudók, a rábaközi tudók, Tudós Nagy Ferenc és a többiek, nagy sikerrel gyógyítottak rákos daganatokat és bőrrákot egyaránt. Ők abból indultak ki, most párhuzamot húzok az orvostudomány és az ő véleményük között; az orvostudomány azt állítja, hogy a rák azért tud elhatalmasodni, azért keletkezik egyáltalán a daganat, mert bizonyos sejtek föllázadnak a központ ellen, az irányító szándékot ignorálják, és önálló életet kezdenek el élni. Táltosaink azt mondják, hogy ez így van, de nem maguktól lázadnak föl, hanem föllázítják őket. Helytelen információkat kapnak. Éppúgy mint amikor a számítógép vírussal fertőződik meg. Tehát a magyar táltosok, tudók, orvosok véleménye szerint mondjuk a vírusos megbetegedés vagy rák, helytelen információk, félrevezető információk következménye. És ez nem szőrszálhasogatás, hanem erre a tézisre építik fel a gyógymódot. Tudniillik azt mondják, hogy ha ott az információ, akkor intelligencia van mögötte. Erre az intelligenciára befolyást lehet gyakorolni. Lehet vele beszélgetni. Persze nem angolul vagy magyarul, sőt szavakkal nem is lehet, mert nem ért a szóból. De ért a képből. Tehát a gyógyítók, ha daganatot vagy bármilyen olyan betegséget kezelnek, amiről feltételezik hogy helytelen információ, más szóval rontás eredménye, akkor képben képzelik el nagyon erősen, hogyan zsugorodik vagy tűnik el a betegség, vagy az adott testrész egészségessé válik. Ugye sokminden előidézheti ezeket. A testet sokminden alkalmassá teheti, hogy rontás álljon elő, tehát helytelen információt kövessen, pl. a helytelen táplálkozás. Tudóink azt tanították, a modern kori Tudós Nagy Ferenc, vagy acsalagi Bendes József, hogy a kínzott állatok, a természetellenesen tartott állatok húsa, teje, tojása az káros, különösen a fiatalokra, például a nemzőképességet és a fogamzóképességet befolyásolja, rontja. Ehhez még hozzájárulnak a virtuális játékok, amikor semmi mást nem csinál valaki, csak ül a képernyő előtt. De nem azért mert ő rossz gyerek, hanem mert le van gyöngülve ilyen szempontból. Sokminden hozzájárul a gyöngítéshez még, például a környezetszennyezés.