Darázs Mária
Fényút? Út fényből? A megvilágosodás vagy fölvilágosodás útja? Megvilágított út? A „Fölvilágosodás” mint történelmi folyamat ismeretes. Célja a gondolkodás babonabéklyóinak lerázása volt. Mivel pedig a vallásosság azidőtájt nehezen volt különválasztható az irracionális hiedelmektől, a „fölvilágosulás” zászlóvivői szembe kerültek az egyházakkal. Amiatt pedig, hogy a szabadság eszméit hirdették, szembe kerültek a feudális világi hatalommal is. Ők a jó értelemben vett liberálisok elődei. A „jó értelemben” vevést azért hangsúlyozom, mert a vadkapitalizmus nem a liberalizmus eszmeiségéből szabadult el, hanem a feudális állam és az Egyházak kapitalizmusba átvedlett szimbiózisából. Ez Angliában játszódott le legdrasztikusabban DICKENS korában. A „fölvilágosultak” ott hibáztak, hogy a fürdető vízzel együtt kiöntötték a gyereket is. Mindent, ami a „lélek” kategóriába sorolható, elvetettek. Ez mindmáig probléma. A Yotengrit eszmerendszerben nem az. Szellem, meg anyag egységben vannak és nem „szent titok” ami hülyeség, hanem hülyeség egyszerűen. Az ilyen minőségű szent titkok ma leginkább azokra a szektákra, spirituális mozgalmakra jellemzők, amelyeknek a világegyetem különféle bolygóiról küldözgetik a vészjósló „titkos” jelentéseket.
A Yotengrit eszmerendszerében a „fényút” a világosan látás útja. Ez vezethet istenélmény erejű MEGVILÁGOSODÁShoz is. Ez a szentek fényútja. Nekem kételyeim vannak ezzel kapcsolatban. Nem tudom, megvilágosodás-e ténylegesen, amikor valaki kivonja magát a társadalomból, annak problémahálózatából, nem cselekszik érte, de eltartatja magát vele?
A szellem fényútján semmi sem vet árnyékot. Megfigyelhetők az összefüggések. Az apróságok összefüggései is. Ezért kötik lelkünkre a bölcsek: „Légy körültekintő! Alacsony ember szűrét ne akaszd magas szegre, széljárás felől ültesd a porozó fát, mert a siker titkához a tudás mellé oda kívánkozik a KÖRÜLTEKINTÉS! Ha pedig tudásod van, érts kevesebbhez jól, mintsem sok mindenhez felibe-harmadában! A bölcs ember ha tevékeny, nem azért tevékeny, hogy csodálják, hanem hogy csodát tegyen mentül észrevétlenebbül!” Ezek a fényút első mérföldkövének igéi.
(Lejegyzett változat, részletek)
(Az előadás Rábapatonán 2009. december. 21.-én hangzott el a Téli napforduló ünnepén)
„Most erről az ünnepről akarok beszélni, hogy miféle hagyományról is van itt szó.
A téli napforduló az év legrövidebb napja, régóta foglalkoztatta az emberek képzeletét. A szertartások azt szolgálták, hogy a sötétség további uralmát megakadályozzák. Ezen a vidéken nagyon sok a római eredetű hagyomány is, például némelyik rábaközi faluban még az én gyerekkoromban is volt az úgynevezett mustáros járás. Mustárnak nevezték vesszőből font korbácsot, és december havában a legények házról házra jártak. Megkérdezték, hogy van-e a házban valaki ellen valami panasz. Hát mindig volt ugye, tréfásan azt mondták, az asszony telhetetlen, a vénasszony pletykás, az ember lusta. Akire panasz volt, azt jelképesen elverték, hogy elűzzék a rosszat. Ez a szokás római eredetű, és a Rábaköznek nagyon sok köze van a római kultúrához. Tudjuk, hogy a római császároknak a nyári tartózkodási helye itt volt. A mai úthálózat egyharmada itt a Rábaközben már létezett a római időkben, és a helységek nagy része, így Csorna is létezett. Tehát ez a szokás, a „mustárosjárás” a rómaiaktól terjedt el. Náluk decemvireknek nevezték a csendőrséget, jelvényük a bárd vesszőkötegben volt, tehát a mustárosok vesszőkötege.
(Ez az írás az azóta megszüntetett Yotengrit Egyház nyilvántartásba vételekor született, s eredeti formában olvasható – a Szerkesztő)
-Nyilvántartásba vétetett a Yotengrit Egyház-
Végre! „ Yotengrit a Tengervégtelen Ős-Szellem Egyháza” néven nyilvántartásba vétettünk. Úgy tűnik, olyan jogászok ítélkeztek ezúttal, akik a törvényt ALKALMAZZÁK, nem pedig FÖLHASZNÁLJÁK elfogultan, vagy elkötelezettségből más egyház felé.
A napóleoni háborúk kiváltották Európában a „nemzetek ébredését”. Ez a 19. század második felében csúcsosodott ki, amikor is a föllendülő tőkés iparosodás termelő gyáripart teremtett. A még zsenge tőke a nacionalizmus védelmébe kívánkozott. A népek nemzetek dicső múltat, nagyszerű ősöket és rokonokat kerestek. A kihalt nagy kultúrájú népeken civakodtak, mint mészáros kutyák a juhbőrön. A rokonság főismérvének a nyelvrokonságot vélték, akkor is, ha az a szerkezeti rokonságot jelentette csupán.
A népek származását egyenes vonalúnak képzelték. A közös szókincsen összevesztek, hogy ki az őstulajdonos és ki kitől, mit vett kölcsön.
KÖTÉSEK ÉS INDOKLÁSOK
Alkotmánytervezet a Yotengrit jegyében
MIÉRT MAGYAR SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG?
Az Európai Unió, melynek Magyarország tagállama, óhajtja és pártolja a regionalizálást. Ennek különösen ott van nagy jelentősége, ahol évszázadokon át erős volt a központi hatalom. Az ilyen országokban, pl. Franciaországban és Magyarországon megyerendszert alakítottak ki fölülről. Ez által akadályozták meg, hogy azok a központi hatalommal szemben ellensúlyként léphessenek föl. A tartományokból összeállt, vagy tartományokba osztott országok hátránya, a feudális anarchia veszélye volt, de gazdaságilag eredményesebbnek bizonyultak a távoli központokból irányított megyéknél. Önállóbbak voltak, ezért irányítóik gondolkodásra kényszerültek.
Magyarország esetében, legelőnyösebb államszerkezetnek az alulról szerveződő régiók szövetsége kínálkozik. Ebben a szerkesztésben az államrészek mint rész államok önálló hatáskörökkel (kompetenciákkal) rendelkeznek. Ez a rendszer gazdasági föllendülést eredményez a belső piacon, a világpiacon pedig együtt és külön-külön is kereshetik a boldogulást. Lehetőségük nyílik külön-külön a szomszédos országok régióival kooperálni, és regionális szinten, gazdasági és kulturális vonzáskörükbe integrálni az ottani magyarságot is. A tehetősebb régiók támogatni tudnák a szegényebbeket, mert ellenőrizhetnék a segély útját. Ezek a rész államok, mint korszerű régiók, megyék szövetkezéséből képződhetnek. A megye megmaradna közigazgatási alegységnek a régión belül.